Yunhót érezve nyomtam magam az ablaknak, ahogy erőseket lökött belém. A bejáratom szilárdan szorította a farkát, a fenekemen kígyóbőrszerű sebek voltak. Fájt, mikor megérintettem.
Szeret erőteljeseket lökni, majd szándékosan lassan mozog. A térdeim kezdtek összecsuklani az erőteljes pumpálásától, szóval csak az ablakra tudtam támaszkodni. A kezeim nyikorgó hangot képeztek, ahogy végigcsúsztak az üvegen.
Szeret erőteljeseket lökni, majd szándékosan lassan mozog. A térdeim kezdtek összecsuklani az erőteljes pumpálásától, szóval csak az ablakra tudtam támaszkodni. A kezeim nyikorgó hangot képeztek, ahogy végigcsúsztak az üvegen.
– Ha...!
Körülbelül tíz lökés után növelte a sebességét, éreztem az orgazmus kezdeti hullámait, ahogy elborítottak engem. Aztán a forró és ragadós érzés szétáradt bennem, és én megfordultam, hogy ránézzek... Ah...
Egy kissé zavartnak tűnt...
– Kész vagy, hm? Haha...
– Ah ha... Te bunkó!
– Yunho, miért... miért vagy ilyen aranyos?
– Te most... ah... aish!
Nagyon zavartnak hallatszott, mikor ezt mondta, aztán arcát a vállgödrömbe fúrta, és szorosan ölelt. Próbáltam uralkodni magamon, de végül kitört belőlem a nevetés. A tükörben lévő arc nagyon boldognak tűnt. Bár végül nem élveztem el, érezhettem Yunho karjait magam körül egy ilyen szenvedélyes szeretkezés után... Nagyon boldog voltam!
Így igaz! Egyedül miatta sírok, miatta maradok erős. Így igaz! Szeret engem! Még ha ki kellett állnom ezt a fájdalmat, ez rendben van! Nagyon elégedettnek érzem magam! A helyen, ahol összekapcsolódtunk, éreztem, hogy Yunho újra megmerevedett. Olyan lassan húzódott ki belőlem, amilyen lassan csak tudott.
– Mit fogsz csinálni most?... Minél többet gondolsz rá, annál forróbb leszel, hm?
– Yah! Annyira aranyos, olyan gyönyörű... Én Yunhóm...
Próbáltam a kezeim közé venni az arcát, de ő nem engedte, hogy a ránézzek. Annyira aranyos! Hogyan egyelek meg, hm? Mit szólnál, ha engedném, hogy lassan elolvadj a számban? Mm... Tetszene! Felé fordítottam a fejemet, karjaimat a a nyaka köré tekertem, és odahajoltam, hogy megcsókoljam. Ő szándékosan elfordult tőlem, én pedig csak rajongva nevettem rajta.
Felemeltem a jobb lábamat a derekához, és a kezei egyből a combomra tapadtak, az arca magabiztosságot sugárzott. Megint úgy nézett, mintha minden, amit akart volna, az az lett volna, hogy itt-ott tisztára nyalhasson.
– Tartsd szűken!
Mielőtt fel tudtam volna fogni, hogy mit mondott, a mondandóját tettein keresztül elmagyarázta nekem. Kezeivel a fenekemnél fogva megemelt, a lábaim a levegőben lógtak, aztán ádázul lökött rajtam egyet, majd kihúzódott belőlem. A megkötött kezeimmel kénytelen voltam a fejébe kapaszkodni, miközben ki kellett állnom a döféseit, amik egyre mélyebbre mentek.
– ... Jó érzés!
– Ah... Ugn... ah, AH!!
– Ha... Mondj valamit...
– Uhn, ah, mint például? Ah...
– Annyira aranyos... ah, én Jaejoongom...
Nyikk, nyikk... A hátamon lévő bőr elkezdett felmelegedni a súrlódástól, ahogy az üvegnek dörzsölődött. A testeink egymásnak nyomódtak, és a hely, ahol összekapcsolódtunk, mintha égett volna. Végül a farkam nem bírta tovább, és elélveztem. Bár biztosan elfáradt, Yunho mégis szilárdan támogatott engem, és erőteljesen lökött. Nagyon erős! Kinyitottam a szemeimet, hogy az arcára nézzek. A szemöldökeit összehúzta, és erősen zihált – a tökéletesség képe. A teste izmos vonalai is kábítóan néztek ki a veríték csillogó gyöngyeivel. Mikor végül ő is elélvezett, közel hajolt a fülemhez, és mélyet lélegzett a hajamban.
Még pár alkalommal szeretkeztünk, mielőtt az ágyra rogytunk volna. A mellkasomon feküdtem, próbáltam normálisan lélegezni, miközben a farka még mindig mélyen bennem volt. Gyengéden megcsókolt, ahogy a hajamba borzolt, és megmutattam neki az összekötözött kezeimet.
– Levehetem...?
– Ah... Nem tetszik?
– Kényelmetlen!
– Ez a lényeg!
Szeret irányítani, eh? Bárcsak ki tudná kötözni a szíveinket is olyan erősen, mint a kezeimet! Szeretnék a szerelmének a rabjává válni, és szeretném megengedni neki, hogy kést szorítson a nyakamhoz.
– Vedd le a jövő héten.
– Nem! Ez tényleg fáj!
Végül az aggódás miatt mégis kiszabadított. Ah, sokkal jobb érzés. Egy csókra hajoltam, és ő szenvedélyesen elmerült a számban, még a sebes csuklóimat is megnyalta. Teljesen feldagadtak, és egy kis vér is volt rajtuk. Hát nem szép?
– Valójában nem tűnik túl fájdalmasnak. Fejezd be a színlelést...
– Nem színlelek! Mm... Megint keményedsz...
Éreztem, ahogy felduzzadt bennem. Összevonta a szemöldökét, ezzel egy elragadó arckifejezést öltött az ő jóképű arcával. Kihúztam magam, és lassan csavartam a csípőm, az ő légzése az enyémmel együtt gyorsult. Egy ujjamat a szájába raktam, és a nyelve azonnal az ujjam köré tekeredett. Erősen tartotta a derekam, és éreztem, ahogy a farka a belső falaimnak nyomódott. Két ujjal játszadoztam nyelvével; bárcsak elérhetnék a torkáig, és megragadhatnám a szívét! Ő is szét akar engem tépni? Mind a kettőnk a másik részévé akart válni.
– Ah, tetszik? Hm? Oppa, te vagy a legjobb...
– Mm... nagyszerű érzés. Imádom!
A tenyereimet a mellkasára fektettem, és olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak tudtam, elkezdtem fel-le mozgatni a fenekemet az egész hosszán. A ragyogó valómat nézve vadul kipirult, ahogy én hangosan nyögdécselni kezdtem. Az ujjaim a mellbimbóival játszottak, miközben ő határozottan tartotta a combjaimat, és ahogy olyan mélyre hatolt a virágomban, amilyen mélyre csak tudott, a fogait csikorgatta. Megnyaltam a száraz ajkaimat, és figyeltem őt, ahogy zihált, az orrlyukai kitágultak, a szemei csábító résekké változtak – mindez hozzám tartozott. Ahogy a szenvedély még intenzívebbé vált, még gyorsabban pumpáltam... és váratlanul erősen felpofoztam...
Ah!
–... Megőrültél?!
Mit tettem?
– Én...
– Szállj le rólam...
Még saját magamat is megleptem! Nem tudtam, mit csinálok! Még azt sem, hogy miért!
Óvatosan megtapogatta az arcát, közben áthatóan bámult rám. Gyorsan a hátam mögé rejtettem a kezemet, amivel megütöttem, de ő csak egy pillanatra döbbent le mielőtt kuncogni kezdett, égő szemekkel figyelve engem. A kezemet kivette a hátam mögül, és a szája elé húzta, majd elegánsan megnyalta a körmömet. Ah! Ez egyszerűen túl erotikus! Éppen felnyögtem volna, mikor az arckifejezés elsötétült. Ösztönösen végignyaltam az ajkaimon; mi a baja? Tényleg dühös?
– Szállj le!
– Mi?
– Csak csináld!
Vonakodva álltam fel. A farkam már kőkemény volt, akárcsak az övé; komolyan most kell leállni? Duzzogva és morgolódva letérdeltem az ágy szélére. Ő elsétált, és leült az ágy melletti kanapéra, aztán megpaskolta a combjait.
– Ülj ide!
Azt akarja, hogy a combjára üljek? Ez egy kissé zavarba ejtő volt, szóval magamhoz öleltem egy párnát, és úgy sétáltam hozzá... Ő a kezeim közt lévő párnára bámult, a szemöldökei a magasba szöktek, aztán hirtelen kirántotta a kezemből azt, és a földre hajította. Ah, most semmivel sem tudom takarni a meztelenségemet! A szemeim előtt ott volt a nagy és élénk erekciója. Éreztem, ahogy az arcom felmelegedett, és ahogy hátat fordítottam neki, rájöttem, hogy miért akarta, hogy odaüljek. Egy teljes alakos tükör volt előttünk. Szóval egyáltalán nem volt dühös! Ez az egész egy trükk!
– Ne, ne itt...
– Mi az, nem tetszik?
– Ez kínos. Ne nézd...
Kényelmetlenül ültem, és ő egyszerűen megragadta a derekamat, majd a merevedésére tett. A szűk virágom teljesen elnyelte a hosszát, ő pedig lenyomta a vállaimat, így még mélyebbre juthatott.
Olyan volt, mintha az a részem bármelyik pillanatban lángra kaphatott volna. A tükröt bámultam, irreálisan éreztem magam.
– Nézd! Ez tényleg... tényleg gyönyörű!
A tükörképben Yunho kezei körbeöleltek, és a fejeink egymásnak nyomódtak. Hollóhaj, izzadtságról csillogó porcelánbőr, cseresznyepiros ajkak, és a Yunho farkát szorító virágom. A virágom cseresznyepiros színárnyalata tényleg gyönyörű volt! Ez igaz... Még ott lent is jól nézek ki! És Yunho is lenyűgözően néz ki!
– Már tíz év eltelt, és még mindig szép vagyok itt lent... Ez biztosan maga a mennyország...
– Mi?... Ah ha...
Zene volt füleimnek, ahogy szeretkezés közben nyögött, mert így mutatta ki, hogy szeret. Hirtelen a torkomat melegnek éreztem, és könnyek futottak végig az arcomon. Rám nézett, és halkan nevetni kezdett, miközben megtapogatta az ajkaimat, és végigkövette a vonalakat. Maga felé fordította a fejemet, és ahogy már a csóknál tartottunk, az egyik ujjamat az ajkaira helyeztem.
– Nem akarsz megcsókolni...?
Egy sejtelmes pillantással illetett – paprikásnak tűnt a kis tréfám miatt. Az ajkak, amik az ujjaimat csókolták, csábítóan mormogtak:
– Most...
– Csak egyszer...
Sietve az ajkaimra nyomta a sajátjait, nyelvét a számba csúsztatta. Egyáltalán nem tudtam neki ellenállni; az ajkai, a kezei, az illata... Ez a gyönyörű férfi, aki megfojt, és aki darabokra tép. Hirtelen a derekamnál fogva lenyomott a kanapéra, kezeit a vállaimra fektette, és vadul pumpálni kezdett.
– Együtt, újra... Gyorsabban!
– Ah, ez fáj... ah, Yunho, kérlek, az ágyon...
A mellkasához szorított, miközben az ágyhoz cipelt. Egy pillanatra mélyen meghatódtam a szívverésének hangjától, ami az irántam érzett szerelmét próbálta közvetíteni nekem. Ez az éhező szív, ami csak szerelemért dobog, ilyen megnyugtató hangot ad ki! Ő olyan nekem, mint a napom, mint az oázisom a sivatagban, ennyire szeretem. Az egész lelkemet a Yunho iránt érzett szerelmem tölti ki!
Egyik karját átvetette a vállam felett, és csókolni kezdett a homlokomtól kezdve, a szemöldökeim között, az orrom hegyén, aztán az arcomon, az ajkaimon, az államon, a fülcimpámon... gyengéden, egyenként csókolta végig őket. Letörölte a könnyeimet, és számomra a legpuhább, leggyengédebb hangon suttogott nekem.
– Fáj? Jaejoongom...
Fáj... A szívem csak érted fáj! Miért olyan tragikus, ugyanakkor szenvedélyes a szerelmünk?
Ajkaival a mellbimbóimra hajolt, majd szopni kezdte őket, óvatosan ki-be mozgott bennem, és ugyanakkor a kezeivel is szeretett.
Leguggolt előttem, mint egy gyerek, és az intenzív támadásai alatt megadtam magam, és ahogy a szenvedély nőtt, egyre hangosabban nyögdécseltem. A lábaim a vállain fityegtek, ahogy belém csúsztatta a farkát.
– Ah, istenem... Yunho, gyorsabban! Ah! Gyorsabban!!
– Ha.. Ah, Jaejoong...
– Ah, gyorsabban, gyorsabban... Oppa, ugn... Én... Igen! Ah! Az a pont, igen...
– Ne viselkedj cukin... aish... Ha... meg akarsz ölni?...
– Ah! Ah! Ha! Oppa, jó érzés... Csak ölj meg! Oppa, ah! Igen!!
Lassan lökött, miközben összekulcsolta az ujjainkat. A takarón feküdtem, és irányíthatatlanul sikoltoztam, a testem virágzott neki, akár egy liliom, aztán a vágyamat a hasára permetezte. Megragadta a combjaimat, és intenzíven mozgott bennem, én pedig gyengén sikoltottam a nevét. Yunho... Yunho... És ő válaszol nekem, hm?... Mi? Gyönyörű Jaejoongom... Én Jaejoongom...
– Ne sírj. Ha, ah... Én... majdnem... Ha, ha... Nyeld le... Oké?
Kihúzódott belőlem, és én azonnal kinyitottam a számat. Egy pillanatig a saját kezébe lökött, majd egy halk morajt engedett szabadon.
– Ah... Ugn... Jó érzés!
– Mm... Finom!
Kidugta a nyelvét, és lenyalta a felesleget a szám széléről. Mind a ketten az ágyra rogytunk, beteljesedve és elégedetten. Minden olyan ragadósnak érződött az izzadtságunk mennyisége miatt, de egyikünk sem akart lefürödni, mert nagyon fáradtak voltunk...
– Lee Soo Hee... Szereted őt?
Izzadtság csorgott végig a halántékomon, ahogy a válaszára vártam. Ha arról a nőről kérdezem, miután szexeltünk, mi mást rejthetne el előlem? Egyszerűen csak tudni akarom, neki pedig nem kell válaszolnia, mert ha szeretett is, sosem mondta.
– Én... Kim Jaejoongot szeretem.
Kerestem a tekintetét, és rájöttem, hogy egy szemernyi hazugságot sem találtam bennük. A nő nevét és az enyémet csak három szó választja el egymástól... és ez a három szó mégis elég nekem, hogy a pokolból a mennybe húzzon, hogy a bánatomat boldogsággá változtassa. Nem ezt kérdeztem, de ugyanolyan mélyen meghatódtam. Emiatt az egy mondata miatt akaratom ellenére majdnem megint sírni kezdtem.
– Többé már nem gyűlölsz?
– Mm... Dehogy. Őszintén. Oké?
– Értem...
Ajkait a szívemre nyomta. Az elmúlt tíz évben mindig őszinte volt hozzám.
– Még ha valami szörnyűt és megbocsájthatatlant is teszek, neked mindig szeretned kell, rendben...?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése